Joomla Free Template by FatCow Hosting

Bocsánat, hogyha kérdem… A nőknek munkában vagy a konyhában a helyük?

Aki kérdez: Demokrata.info, aki válaszol: Gregor Anikó, szociológus, tanársegéd, az ELTE Társadalomtudományi Karának oktatója. Pár héttel ezelőtt egy konferencián a munka és magánélet összefüggésében mutatta be a részmunkaidős  foglalkoztatás előnyeit és hátrányait. Kutatásáról és tapasztalatairól kérdezi Őt a Demokrata.info.Aki kérdez: Demokrata.info, aki válaszol: Gregor Anikó, szociológus, tanársegéd, az ELTE Társadalomtudományi Karának oktatója. Pár héttel ezelőtt egy konferencián a munka és magánélet összefüggésében mutatta be a részmunkaidős  foglalkoztatás előnyeit és hátrányait. Kutatásáról és tapasztalatairól kérdezi Őt a Demokrata.info.

DI: A részmunkaidő fogalmát először a „nyugati” filmekből ismerhettük meg, amikor a családanya a gyermekek kiröppenése után kezdett el újra dolgozni. Annak idején látva ezt a lehetőséget sokan irigykedtünk. Ma Magyarországon hol tartunk? Segítség a részmunkaidő, vagy csak lehetőség?

Gregor Anikó: Úgy tűnhet, hogy a nőknek a részmunkaidős foglalkoztatás a munka és a magánélet közti súrlódások csökkentését jelenthetné, hiszen nem lenne annyi teher a vállukon, és több időt szánhatnának a családdal kapcsolatos feladatokra. 

A családon belüli munkavégzés, a házimunka, a kisgyerekekről vagy éppen az idősebb családtagokról való gondoskodás azonban nincs megbecsülve, ingyen munkának tekintik. Társadalmunkban szükség és igény is van a nők munkavállalására is. Leginkább akkor merül fel a részmunkaidő kérdése, amikor a kisgyerekes anya visszatérne a munkaerőpiacra. A magasan képzett, vezető beosztásban dolgozó nőknek ez könnyebb, mert nagyobb eséllyel van  egyáltalán munkahely, ahová vissza tudnak térni, és a munkaadójuk is érdekelt benne.

Az alacsonyabban képzett nők nehezebb helyzetben vannak. Nem biztos, hogy találnak újra munkahelyet, vagy egyáltalán olyat, ahol részmunkaidőben tudnak dolgozni, ha akarnak. Keresetűk is jóval alacsonyabb, így kiszolgáltatottságuk nő. Megnehezíti az újbóli  munkavállalást a gyermekintézmények hiánya, rugalmatlansága is. A kormányintézkedések is a hagyományos női, férfi szerepek erősödését célozzák.

DI: A múlt század női sajtója harcot hirdetett a női emancipációért. Akkor ez most visszalépés?  Bocsánat, hogyha kérdem, a nőknek munkában vagy a konyhában a helyük?

Gregor Anikó: Egy nemrégi kutatás szerint a mai 15-29 éves fiatalok jelentős hányada is úgy látja, hogy a férfi dolga a pénzkeresés, a család eltartása, és nincs jelentős különbség férfiak és nők gondolkodása terén erről. A család értékrendje maradjon meg, ez ne változzon. Az alapvető leosztás úgy jó, ahogy van, amit a nők alacsonyabb bérezése is csak erősít.  Igaz, azokban a családokban, ahol az anya magasabb végzettséggel rendelkezik, már árnyaltabb a kép, a fiúk itt nyitottabbak. Ahhoz, hogy egy dolgozó nő ne szakadjon bele a terhekbe, és lehetősége legyen a pályáján előrehaladni át kell, hogy alakuljon a férfiak hozzáállása, és meg kell szűnnie az előítéleteknek.

DI: A munkaadók hogy állnak a részmunkaidős foglalkoztatáshoz? A dolgozók önként tudják ezt vállalni?

Gregor Anikó: Sokszor nem önként vállalják, hanem kényszer ez számukra, a 15-64 éves, részmunkaidőben dolgozó férfiak fele, a nők harmada, azért dolgozik így, mert nem talál teljes állást. Igaz viszont, hogy a magas státuszban lévő  férfiak hátrányként élik meg a részmunkaidős foglalkoztatást.

A munkaadók egy része szereti, mert tapasztalata alapján a munkavállaló kidolgozza a négy órát, nincsenek üresjáratok, nő a dolgozók lojalitása. A multinacionális cégek esetében kicsit árnyaltabb a kép. Ha számszerűen bizonyítva látják, hogy ez nekik nem hátrányos, akkor partnerek.

DI: A dolgozók tisztában vannak-e azokkal a hátrányokkal, amit egy 4 órás foglalkoztatás jelent?

Gregor Anikó: A dolgozók leginkább örülnek, hogy el tudnak helyezkedni. A hátrányokat, bár akár előre is láthatják, csak később élik meg. Rendszertelen, nem tervezhető munkabeosztás, jóval kevesebb bér, kiszolgáltatottság, és a fekete részmunkaidő ellen nem tudnak védekezni.

Ha szólnak, elvesztik még ezt a kevés keresetüket is. Nincs mögöttük erős érdekképviselet, társadalmi szolidaritás.

DI: Kutatása és előadása érdekes témákat feszegetett. Bocsánat, hogyha kérdem kiknek, szól eljut-e hozzájuk és tudják-e használni?

Gregor Anikó: A tudományos kutatások hasznosulásának egyik feltétele az elérhetőség, mind a klasszikus értelemben vett  tudományos, mind az érdeklődő egyéb közönség számára. Ennek előfeltétele az lenne, ha ingyenes oldalakon is megjelennének az eredmények, érthető nyelven, kevés szakzsargonnal. Egyetemi oktatásban is felhasználhatóak, sőt, vannak olyan kezdeményezések, például a Közélet Iskolája,ahol egy most futó részvételi akciókutatásban lakhatási szegénységben élők maguk kutatják ennek a jelenségnek a történetét. A kutatás alanyai így egyben a munkafolyamat alatt kutatóvá is válnak. Ezen kívül különböző háttérintézmények is használják, illetve rendelnek is meg kutatásokat.

DI: Bocsánat, hogyha kérdem, ha háttérintézmények a megrendelők, nem áll fenn az a „veszély”, hogy nem pártatlan munka készül?

Gregor Anikó: A kutatónak a kutatói etika szabályait betartva kell a munkáját végezni. Saját hitelességét, „hírnevét” teszi kockára, ha nem így jár el. Közpénzből csak olyan kutatást szabad finanszírozni, amit a köz használni is tud.

sztorma HCJD