Joomla Free Template by FatCow Hosting

Bocsánat, hogyha kérdem….Nyugdíjba mehet-e egy politikus?

Aki kérdez: Demokrata.info, aki válaszol: Lendvai Ildikó, aki 2009 - 2010 között az MSZP elnöke volt, a 2010-es választási vereség után lemondott pártelnöki tisztségéről. A 2014-es parlamenti választásokon már nem indult, azóta „nyugdíjas”. Az utóbbi három hónapban a Migration Aid önkénteseként tevékenyen részt vett a menedékkérők segítésében. Az önkéntes munkájáról, a menekültügyről és a mostani „nyugdíjas” életéről kérdezi őt a Demokrata.info.Aki kérdez: Demokrata.info, aki válaszol: Lendvai Ildikó, aki 2009 - 2010 között az MSZP elnöke volt, a 2010-es választási vereség után lemondott pártelnöki tisztségéről. A 2014-es parlamenti választásokon már nem indult, azóta „nyugdíjas”. Az utóbbi három hónapban a Migration Aid önkénteseként tevékenyen részt vett a menedékkérők segítésében. Az önkéntes munkájáról, a menekültügyről és a mostani „nyugdíjas” életéről kérdezi őt a Demokrata.info.

Demokrata.info: 2014-ben nem indult a választásokon, nyilvános szerepléseiről nem jelennek meg hírek. Úgy tűnhet, mintha nyugdíjba vonult volna. Bocsánat, hogyha kérdem, nyugdíjba mehet-e egy politikus?

Lendvai Ildikó: Nem, egy politikus nem mehet nyugdíjba. Az az érdeklődés, ami erre a pályára vonzotta, nem múlik el avval, hogy nem aktívan tevékenykedik. Inkább úgy fogalmaznék, hogy szabadságon vagyok, de nem hagytam fel eddigi munkámmal. Résztvevője vagyok és nem irányítója a politikai életnek. Más távlatok nyíltak meg előttem. Több időm jut az írásra, felfedezhettem, hogy a közösségi oldal aktív politikai fórumként is működik. A rendszertelen politikusi időbeosztás után most én rendelkezem az időmmel.

Demokrata.info: 1994-től országgyűlési képviselőként is dolgozott. Hirtelen sok szabadideje lett. Nem hiányzik az eddigi, megszokott munka?

Lendvai Ildikó: A parlamenti viták sorozata, az talán hiányzik, nagyon szerettem ezeket. A közélet mai állapota miatt viszont azt kell mondanom, hogy nem. Ez már nem az a parlament…

Demokrata.info: Megváltozik az ember, ha már nem aktív politikus, másként látja a maga körüli világot?

Lendvai Ildikó: Igen megváltozik. Jobban kinyílik körülötte a világ, észreveszi az egyént is, nem a „színpadról” látja a dolgokat. Nem működik a „pedig” effektus: milyen rendes ember, pedig „x” párt tagja, csak az van, hogy milyen rendes ember és „pont”.

Demokrata.info: A „színpadról látja a dolgokat” miatt hiszünk kevésbé ma a pártoknak?

Lendvai Ildikó: Hozzájárul biztos ez is. A pártok biztos, hogy hibáztak azzal, hogy az emberek feje felett döntöttek, és nem résztvevői, hanem vezetői akarnak lenni egy-egy kezdeményezésnek. Tudomásul kell vennünk, hogy a részvételi demokráciának van jövője, de ennek mechanizmusát még senki nem dolgozta ki rendesen.

Demokrata.info: Ez az oka annak, hogy a civilek elutasítják a pártok részvételét tevékenységük során? Pontosabban a menekültkérők segítése kapcsán az Ön munkáját elfogadták, az MSZP segítsége körül élénk vita alakult ki a Migration Aid közösségi oldalain.

Lendvai Ildikó: A pártok elutasításának egy tanulsága van, mégpedig az, hogy más típusú pártműködésre van szükség. A pártoknak „civilesedniük”, nyitniuk kell. Egy párt sem rendezheti be a politika törvényeit a maga képére. A Migration Aid-nél végzett önkéntes munkám kapcsán az „elfogadásomat” nagyban segítette, hogy magán emberként mentem oda, nem jött velem a média, nem leendő voksok szerzése volt a cél. Egyszerűen adományt vittem, mint bárki más, aki ezt megtette.

Az önkéntesek fenntartását is megértettem abból a szempontból, hogy az MSZP nyílt felajánlása esetleg az adományozói kört elriasztja. Attól is féltek, hogy esetleg „hasznot húz” a felajánlásból. Az élet ezt a félelmet szépen megoldotta. Szükség volt raktárra, a „Jókai” – így vonult be a köztudatba – közel volt a Nyugatihoz is, lehetett parkolni, pakolni. Aki a környéken lakott könnyen meg tudta közelíteni. Az önkéntesek döntöttek az elfogadásban, nekem ebben semmi szerepem nem volt. Az igazi elfogadást az jelentette, hogy a „Jókai” ugyanolyan telephely lett, mint a többi.

Demokrata.info: Hogyan fogadták Önt? A „Jókai”-ban dolgozott?

Lendvai Ildikó: A „Mozsár”-ba kezdtem, ide nem úgy mentem, hogy ott maradok dolgozni. Amikor odamentem láttam, hogy sok a munka. Megkérdeztem, hogy segíthetek-e, „ott ragadtam”. Eleinte volt, aki csodálkozott, aztán én is csak egy voltam a többi önkéntes közül. Tettem a dolgom. Arra azonban vigyáztam, hogy a politikát, a nyilvánosságot ne vigyem magammal. Több párt képviselője is részt vett az önkéntesek munkájában, akik külön figyeltek erre.

Demokrata.info: A menekült hullám nem három hónapja kezdődött el. Lehetett-e előre látni ezt a folyamatot? A tél végén jövőre újra felerősödik?

Lendvai Ildikó: Lehetett látni előre, de sem az Európai Unió, sem a kormány nem tett ellene. Komoly pénzügyi segítséget kellene kapnia az érintett országoknak és akkor nem lesz tavasszal újabb hullám.

Demokrata.info: A szeptember 15.-én életbe lépett törvények miatt, többek közt a katonák fegyveres szolgálata miatt sokakban félelem alakult ki. Bocsánat, hogy ha kérdem, van okunk félni?

Lendvai Ildikó: Van okunk félni, de nem attól, hogy háború lesz. A fegyverhasználat a katonák lélekjelenlététől is függ. Ők eddig ilyen feladatokat nem láttak el, a rendőrségnek nagyobb gyakorlata van e téren. A hatályba lépett törvények felfüggesztették a jogrendet és gyalázatos precedenst teremtettek, írásos vádirat nélkül lehet ítéletet hozni a válsághelyzetre hivatkozva.

Demokrata.info: A kerítés?

Lendvai Ildikó: A vasfüggönytől a kerítésig jutottunk. A menekültügy elmúlik, de a megítélésünk megmarad.

2015. szeptember 27.

sztorma HCJD