Joomla Free Template by FatCow Hosting

Bocsánat, hogyha kérdem…Eltűnik a hagyományos cigányzene?

Aki kérdez: Demokrata.info, aki válaszol: Snétberger Ferenc, Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas szintó származású gitárművész, aki 2011 nyarán Felsőörsön elindította a Snétberger Zenei Tehetség Központot. A holokauszt 50. évfordulójára komponált „In Memory of my People” (Népem emlékére) című művéről, a tradicionális cigányzenéről és a roma gyermekek tehetség gondozásáról kérdezi őt a Demokrata.info.Aki kérdez: Demokrata.info, aki válaszol: Snétberger Ferenc, Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas szintó származású gitárművész, aki 2011 nyarán Felsőörsön elindította a Snétberger Zenei Tehetség Központot. A holokauszt 50. évfordulójára komponált „In Memory of my People” (Népem emlékére) című művéről, a tradicionális cigányzenéről és a roma gyermekek tehetség gondozásáról kérdezi őt a Demokrata.info.

 

 

Demokrata.info:  A Snétberger Zenei Tehetség Központ létrehozásához a Norvég Alaptól és a magyar államtól is kapott támogatást. Az elmúl évben többször kongattak vészharangot az iskola működésével kapcsolatban. Hogyan hatottak a diákokra ezek a hírek?

Snétberger Ferenc: A központ létrehozását támogatta a Norvég Finanszírozási Mechanizmus és a magyar állam, a program költségeinek előteremetése a mi feladatunk. Kezdetben az OSI, EU-s és svájci források, később az EMMI támogatása segítette-segíti működésünket. A napokban kezdjük el a hatodik „tanév” előkészületeit. Februárban indulnak a válogatások, meghallgatások, márciusban pedig már indul a tavaszi kurzus. Bár sok nehéz helyzettel kellett megküzdenünk, a szakmai munka mindig zavartalan volt, a gyerekekre ez nem volt hatással.

Ma már vannak olyan jótevőink ‒ magán személyek és cégek is ‒ akik, hangszerekkel, és egyéb adományokkal vesznek részt a mi munkánkban.

Demokrata.info: Ez a „ma már vannak” azt jelenti, hogy 2011-ben az induláskor nem ment minden ilyen simán? Milyen nehézségekkel kellett megküzdenie?

Snétberger Ferenc: A felsőörsiek nem örültek annak, hogy hirtelen 60-65 roma származású gyermekkel gyarapodik majd községük létszáma. Aláírásokat gyűjtöttek a Zenei Tehetség Központ létesítése ellen.  Féltek, működött a romákkal szembeni előítélet. Természetesen eleinte előfordult egy-két kisebb konfliktus diákjaink és a helybeliek közt. Ez azt hiszem érthető is volt, de nem elfogadható. A fordulópontot az jelentette, amikor a növendékeink a falunapi rendezvények keretében koncertet adtak a templomban. Azóta minden nyáron felkérést kapunk erre  megszerették, szeretik diákjainkat a falubeliek.

Demokrata.info: Önök évente 60, 12-20 éves halmozottan hátrányos helyzetű roma lánynak és fiúknak nyújtanak nemzetközileg elismert zenész-tanárok közreműködésével ingyenes tanulási lehetőséget 12 héten át. Mi lesz a növendékeik sorsa, ha haza mennek?

Snétberger Ferenc: Már a kezdetkor tudatosítjuk diákjainkban, hogy attól, hogy nálunk tanulnak, nem válnak művészekké. Nem hagyjuk őket magukra. Kialakítottuk a jól működő mentor rendszerünket. A mentorok segítik a diákokat tanulmányaikban, a pályaválasztás idején, ösztöndíj lehetőségek felkutatásában és a legkülönbözőbb helyzetekben. A fiatalok küzdelmes útját legjobban Almási Tamás dokumentumfilmje, a „tititá” mutatja be. Diákjaink közül sokan léptek fel hazai és külföldi színpadokon, számos diákot vettek fel hazai konzervatóriumokba és a zeneakadémiára. Pár fiatalnak, akik nem a zenei pályát célozták meg, pedig a főiskolai felvétel is sikerült.

Demokrata.info: A Zenei Tehetség Központ nem a tradicionális cigányzene oktatására helyezi a hangsúlyt. Bocsánat, hogyha kérdem, eltűnik a hagyományos cigányzene? Van erre igény még?

Snétberger Ferenc: A tradicionális cigányzenét mi nem oktatjuk, ezt más iskola vállalta fel. Ahogy mondani szokták, azzal születnek a gyermekek, ennek ismerete, tudása az alap. Diákjaink szabadidejükben pihenésként ezt játsszák maguk közt. Annak, hogy a mindennapi életből kikoptak a tradicionális cigányzenét játszók, több oka van. Az élő zene költséges, a kis klubokban inkább a jazz kerül előtérbe, melyet nagyon sok kiváló roma zenész is művel. Ha megváltoznak a körülmények, hiszem, hogy feléled az igény a tradicionális nagy hagyományokkal bíró cigányzenére, és a hajón dolgozó zenészek itthon is meg tudnak majd élni.

Demokrata.info: A holokauszt 50. évfordulójára komponálta az „In Memory of my People” (Népem emlékére) című, gitárra és nagyzenekarra írt művét, melyet népének ajánlott. Milyen „életutat" járt be, milyen volt a fogadtatása?

Snétberger Ferenc: A mű főtémája a gyermekkoromat, nagymamám dalát idézi. Ez a kis dallamtöredék és a buchenwaldi koncentrációs tábor meglátogatása volt az, ami elindította a háromtételes mű megírását. Sok helyen játszottam. 2007-ben, a Nemzetközi Holokauszt-emléknap alkalmából, az Egyesült Nemzetek New York-i székházában, 2011-ben pedig a berlini parlamentben is bemutattuk. Külföldön ismertebb és sikeresebb, de az utóbbi két évben egyre gyakrabban felhangzik itthon is. Annak ellenére, hogy hagyományos roma dallamokra épül a mű, nem csak romáknak szól.

Demokrata.info: Az „In Memory of my People” megírását tekinthetjük egy erőteljes véleménynyilvánításnak az emberi szenvedés, a rasszizmus ellen?

Snétberger Ferenc: Igen ez a darab erről szól.

Demokrata.info: Hogyan látja a cigányság magyarországi helyzetét?

Snétberger Ferenc: Mi a Zenei Tehetség Központban naponta találkozunk azzal, hogy a gyerekeknek nincs önbizalma. Teli vannak kisebbségi érzéssel, amit otthonról hoznak. Hiába tehetségesek bármiben, ha még lehetőséget sem kapnak arra, hogy ezt megmutassák. A romákat nem integrálni, hanem beengedni kellene a társadalomba!

sztorma HCJD

 

Snétberger Ferenc, a Trio Stendhallal szerzett országos hírnevet. Végig koncertezte Európát, fellépett Japánban, Koreában, Indiában és az USA-ban. 2016. április 15.-én kerül sor lemezbemutató koncertjére a Tavaszi Fesztivál keretében a Zeneakadémián.