Joomla Free Template by FatCow Hosting

Bocsánat, hogyha kérdem,... Ön cigány, magyar vagy amerikai?

Aki kérdez: Demokrata.info, aki válaszol: Balogh Sándor az IRU, az International Romani Union, vagy roma nyelven, a Romano Internacionalno Jekhetanipe, amerikai szervezetének magyarországi születésű, de New Yorkban élő elnöke. Balogh Sándor üzletember, pénzügyekkel foglalkozik. Volt magyarországi politikus és nemzetközi választási szakértő, EBESZ megfigyelő. Aki kérdez: Demokrata.info, aki válaszol: Balogh Sándor az IRU, az International Romani Union, vagy roma nyelven, a Romano Internacionalno Jekhetanipe, amerikai szervezetének magyarországi születésű, de New Yorkban élő elnöke.

Balogh Sándor üzletember, pénzügyekkel foglalkozik. Volt magyarországi politikus és nemzetközi választási szakértő, EBESZ megfigyelő. Erről is kérdezzük majd, de elsőként az alapvető kérdés...

Demokrata.Info: Minek tartja magát? Ön cigány? Magyar vagy amerikai?

Balogh Sándor: A könyvem címe a válasz a kérdésre. A könyvem címe: Amerika az én hazám!

D.I.: Ezzel csak a kérdés egyik részére válaszolt. De, erre még térjünk vissza, s a kérdés további részére a válasza?

B.S.: Cigány vagyok, s büszke arra, hogy amerikai cigány vagyok, aki Magyarországon született. Az anyanyelvem magyar, de megtanultam angolul, hogy az új hazámban élni, dolgozni tudjak. Megtanultam az amerikai gondolkodásmódot is, ahhoz, hogy itt New Yorkban boldogulni tudjak.

D.I.: Honnan indult?

B.S.: Somogyországban, a Balaton közelében, Segesden születtem. Édesapám egy gyümölcsösben dolgozott szinte egész életében, édesanyám volt velünk otthon. Öten vagyunk testvérek, öt fiu. Azért hozzátenném, hogy engem az utca nevelt olyanná, amilyen lettem.

Cigányok vagyunk, de Segesden nem a cigányközösségben laktunk, hanem a faluban volt családi házunk. Ez persze nem jelenti azt, hogy jómódban éltünk volna, sőt, nagyon szegények voltunk. Szerettem volna elkerülni, amilyen hamar csak lehet a környezetem diktálta értékrendből. Ez az elkerülés elég furán indult, mivel tizenkét évesen, ahogyan akkor nevezték, javítóintézetbe kerültem. Nos ez volt igazán a kemény világ. Akkoriban már azt vallottam, hogy "többet ésszel, mint erővel".

A javító után Pestre kerültem egy magyar családhoz. Nevelőszüleim egy jó szakembert akartak belőlem faragni, ami végül is sikerült nekik. Vasöntő lettem. Nehéz munka volt, de nevelőszüleim akarata érvényesült. Szakmám lett. Azonban az, hogy elkerüljek Magyarországról az akkor is ott munkált benem.

Később a katonaság után - ahol kommandós voltam - megházasodtam, de a feleségem szülei nem engedték, hogy együtt éljek a feleségemmel, s a közben megszületett kislányommal. Visszamentem az öntődébe dolgozni, s ami pénzem volt, azt utazásokra költöttem. Bejártam az akkori világot, amit csak lehetett. NDK, Lengyelország, Románia és Bulgária. Így jutottam el Törökországba is, ahol aztán egy más élet kezdődött számomra.

Ahogyan akkor mondták, disszitáltam. Eljutottam Libanonba, voltam Franciaországban is, de sok-sok viszontagság után egy bécsi menekülttáborból az utam az USA-ba vezetett. Ezzel aztán megkezdődött egy másik életem.

Az, az öt év, amit a javítóintézetben eltöltöttem megtanított arra, hogy tudatosan kell élni. Ezt az elvet vallom itt New Yorkban ma is.

D.I: Mivel foglalkozik New Yorkban?

B.S.: Két dologgal foglalkozom alpvetően. Romadiplomáciával és pénzügyekkel. Részben saját vállalkozásom ügyeit intézem, ahol többek között cégek alapításában működöm közre, másrészt pedig egy New York-i pénzügyekkel foglalkozó cégnél dolgozom, immár közel húsz esztendeje. Számos amerikai cég pénzügyeire van ily módon rálátásom, azonban erről többet nem mondhatok, mivel köt a titoktartás, ami az amerikai pénzvilágban alapvető kötelesség. Azt azért hozzátenném, hogy ennek a pénzügyi cégnek a tulajdonosa egy magyar származású zsidó ember, akinek köszönhetem, hogy az lettem igazán itt az USA-ban, ami vagyok.    

A saját vállalkozásom sikeresebbé tétele érdekében beléptem az American Hungarian Chamber of Commerce of New York tagjai sorába. Ez a legrégebben, 1909-óta, Amerikában létező amerikai - magyar kereskedelmi kamara. 2016 februárjában mintegy harminc magyar származású üzletember úgy döntött, hogy újraalakítja a nem megfelelően működő kamarát. Magam is közte voltam ezeknek az üzletembereknek, akik létrehoztuk az AmHunCham Ny-t, ugyanis azt gondolom, hogy főként a kisvállalkozásoknak szüksége van egy olyan szervezetre, ahol egymás gondjait megismerve, egy amerikai típusú networking keretében együtt tudunk gondolkozni, dolgozni, hogy sikeresebbek lehessünk az üzleti életben. Az AmHunCham NY tagságomat sikeresen tudom felhasználni a kapcsolatépítésre romapolitikusként is. 

D.I.: Romaként miért választotta Amerikát hazájának?

B.S.: Bármilyen fájó ezt kimondani: Magyarország számomra zsákutca volt. Minden ponton azt éreztem, hogy megbélyegeztek a származásom miatt: a családom, a munkatársaim, a honfitársaim. Már gyerekként azt éreztem, hogy nekem mennem kell. El kellett hagynom a szülőföldemet, életet akartam cserélni! És New York befogadott. Azóta is ezt tartom legjobb döntésemnek. Itt New Yorkban a pénzügyi világban nagyon komolyak az elvárások, de a munkahelyem tulajdonosa befogadott roma származásom ellenére, sőt elfogadott, s elismeri a munkámat.

D.I.: Az előbb megjegyezte, hogy a cég, ahol dolgozik, annak a tulajdonosa magyar és kiemelte, hogy zsidó, Miért?

B.S.: Ahogyan említettem, itt a cégnél roma származásom ellenére befogadtak, sőt azt is állítom, hogy amit ma tudok a világról, s az üzletről, azt annak a zsidó embernek köszönehetem, aki ma is a főnököm. Megtanított egy életszemléletre, amit itt Amerikában az itteni zsidók vallanak.

D.I.:  Milyen életet él egy roma Amerikában?

B.S.: Ott kezdeném, hogy 1985-óta élek az USA-ban. Amikor megérkeztem a Katolikus Egyház fogadott be és Floridában helyeztek el, lángheggesztőként. Innen hamarosan elkerültem. Felkerültem New Yorkba, ahol mert az angol nyelvvel ekkor még hadilábon álltam, festőnek álltam, mint miden más bevándorló, de voltam tetőfedő és végeztem más építőipari munkákat is. Dolgoztam az eredeti szakmámban egy New York-i öntődében is.

Nagyon nehezen illeszkedtem be az amerikai életbe. Nagyon sokat és nehezen dolgoztam, s ami nagyon fontos az életemben, úgy éltem, hogy legyen mindig megtakarításom. Míg mások, főként roma társaim, elherdálták a pénzüket, például lóversenyre, addig én a pénzemet a lakásomba "fektettem be".

Volt egy - szintén cigány származású - katonatiszt, aki egyszer azt mondta nekem: "Ha nem vagy elméleti ember, akkor a tettek emberének kell lenned. Ami nincsen meg a fejedben, az legyen meg a kezedben, a lábadban." Nos e szerint az elv szerint éltem, élek ma is.

Eközben mindig olyan emberekhez vonzódom, kapcsolódom, akiknek van ambiciójuk. Ezért csatlakoztam az AmHunCham NY szervezetéhez is.

D.I.: Amerikában mi kell az érvényesüléshez?

B.S.: Elsősorban nagyon össze kell szednie magát az embernek. Vagy pénzzel érkezik ide, vagy kűzdeni fog. Nagyon nehéz itt állni a mindennapi harcot. Vagy vannak jó kapcsolataid, vagy szürke egérke maradsz. Ha valaki nem kellően felkészült, vagy nincsen rálátása a dolgokra, az nem ér el itt eredményt. Az AmHunCham NY számomra - éppen annak networking lehetőségei miatt - pontosan ezt jelenti, ebben a kapcsolatépítésben segít.

D.I.: Említette, hogy romadiplomataként dolgozik. Ez mit jelent?

B.S.: Két dolgot. Egyrészt korábban nemzetközi választási szakértőként dolgoztam. Különböző országokban voltam választási ellenőr. S a másik, amit talán fontosabbnak tartok. 1990-ben létrejött az International Roma Federation. A megalapítás gondolata tőlem származott, de az amerikai magyarok is sokat segítettek a létrehozásban. Akiket szeretnék kiemelni, az utazási iroda tulajdonos Bollók Ferenc és felesége Barbara, Lipták Béla professzor, Hámos László, a Hungarian Human Rights Foundation elnöke és nem utolsó sorban Maiman György a New Yorkban élő közgazdász, pénzügyi szakember.

1991-ben Ian Hancock professzort választották meg a szervezet elnökévé, aki itt az USA-ban a romapolitika és az amerikai tudóstársadalom jelentős egyénisége. Azt, hogy romapolitikus lettem az valójában neki köszönhető. Hancock professzor talán ma a világ legelfogadottabb roma politikusa. Öt évig dolgoztam közvetlenül mellette a RomaFed-nél alelnökként. Ez idő alatt rendkívül sokat tanultam meg tőle.

D.I.: Nemrégiben lett az International Romani Union amerikai szervezetének, az IRU -US elnöke. Ez azt jelenti, hogy Amerikában is élnek cigányok?

B.S.: Természetesen, igen. Az Egyesült Államokban a roma népesség száma nagyjából egymillió körül mozoghat, bár pontos szám nem ismert. A 2000. évi népszámlálás idején a kérdezőbiztosoknak nem adott mindenki egyértelmű választ. Ennek az oka itt is a félelem, ugyanis a népszámlálást az itteni cigányok, az azonosításukrta irányuló törekvésként élték meg. Lássuk be, különösen a mai politikai helyzetben működhetnek az olyan félelmek, hogy, ha bevallják származásukat, akkor az negatív következményekkel járhat.

D.I.: Miért, van cigányüldözés Amerikában?

B.S.: Igen, van. Ahogyan vannak gyűlöletbűncselekmények, ahogyan létezik antiszemitizmus, úgy létezik a "cigánykérdés" is. Persze sokkal kisebb, mint Európában, de ennek csak az az oka, hogy itt kevesebben vagyunk cigányok. A cigányellenesség nagyon régi itt az államokban. Valamikor a rabszolgatartás eltörléséhez vezetjhető vissza. A romákat ezidőtájt többször is színesbőrűekként határozták meg.

A már általam említett Ian Hancock, az austini egyetem professzora hívta fel a figyelmet arra a tényre, hogy az Egyesült Államok több államában is találni régi törvényeket, amelyek kimondottan cigányellenesek. Volt például olyan texasi törvény, amely egy füst alatt említette „a prostituáltakat, a cigányokat és a csavargókat".

Ian Hancock szerint az amerikaiak többsége nem rendelkezik valós információval a romákról. A kép, amely a cigányokról az amerikaiakban általában az irodalom és a filmek által sugallt sztereotipákból táplálkozik.

Az Egyesült Államokban számos különböző roma csoport létezik. Talán a legnagyobb közösség az oláh cigányok közössége. Külön csoport a "Romanichals"-nak nevezett csoport, illetve a közép-európai, zömében „magyar és szlovák cigényok csoportja. Van egy másik csoport, ide tartoznak az elmúlt 10-15 évben érkezett romák, akik különböző európai országokból származnak. Érdekes, hogy ezek vagy egyáltalábannem ismerik a roma nyelvet, vagy eltérő dialektikusokat beszélnek. Fontos jellemzőjük, hogy angolul nem igazán tudnak. Ide tartoznak a "romungrók", azaz magyar cigányok. Legtöbbjük New Yorkban és Chicagóban telepedett le.

Érdekes módon a roma népességet itt Amerikában "rejett Amerikaiaknak" is szokták nevezni. Ian Hancoc szerint ennek az az oka, hogy az Egyesült Államokban számtalan kisebbség él, így egy roma, ha nem akarja bevallani valódi származását, nyugodtan mondhatja magáról, akár hogy indián, vagy akár azt is, hogy dél-európai. Hancock szerint Amerikában gyakran észre sem veszik a különbséget.

D.I.: Akkor végül is ki a roma?

B.S.: A legegyszerűbb megfogalmazás szerint a cigányok a világban szétszóródott, egymással rokon indiai származású népek, akik magukat cigánynak tekintik, és egymást kölcsönösen elismerik.

A Londonban 1971-ben megtartott Első Roma Világkongresszuson az ott jelenlévő, különböző cigány népcsoportokhoz tartozó küldöttek konszenzussal azt fogadták el, hogy a világ összes cigány származású emberének hivatalos elnevezése a rom, illetve többesszámú alakja, azaz roma legyen.

D.I.: Bocsánat, azt mondta, hogy kölcsönösen elismerik? Számtalan roma szervezet működik a világban. Tehát nem ismerik el egymást?

B.S.: Sajnos ez igaz. Komoly a széthúzás a romatársadalmon belül. Nincsen egységes roma szervezet. Ennek alapvetően az az oka, hogy több roma népcsoport is él a világon. Csak a két legismertebbet említve, az oláh cigány, vagy a beás cigány, de ismerjük a lovari megnevezést is, s közismertek a muzsikus cigányok, s sorolhatnám a különféle csoportokat. De, hogy bonyolítsam a kérdést. Átfedések is vannak a csoportok között. Például a magyarcigány a romungro és a muzsikus cigány elnevezések gyakorlatilag szinte azonos népcsoportokat jelölnek. S, akkor még nem is beszéltünk a "közös" nyelvről, amelynek különböző "nyelvjárásai" vannak, de lássuk be kevesen beszélik a nyelvünket.

A lomavren nyelvű cigányok magukat LOMnak, a domari nyelvűek DOMnak a romani nyelvűek magukat ROMnak nevezik. Mindhárom szó gyakorlatilag ugyanazt jelenti. Jelenti az "ember", "cigányember", vagy "férfi" fogalmat.

Más, romani nyelvű csoport saját elnevezései: ROMNIČAL, ROMNIČEL; KALO, KALE, MANUŠ, vagy SINTI. Ennek a jelentése "cigányember".

Ami Magyarország környezetét, Kelet-Közép Európát illeti ismereteink szerint Romániában él a legtöbb roma, a lakosságon belüli arányuk pedig Bulgáriában a legmagasabb. A népesség számának megoszlásában Románia vezet, s a második a sorban Magyarország. A harmadik Bulgária. Ezt követi Szerbia, Szlovákia és Macedónia.  

Egy dolgot azonban világosan kell látni: Egy cigány ember alapvetően cigány. Hovatartozását persze megfogalmazhatja különböző módon, például roma, szinti, káló stb., de ettől még cigány marad.

D.I.: Mit szeretne az IRU, illetve az IRU-US?

B.S.: Az IRU küldtésének tekinti, hogy a világ összes romáját képviselje. Az IRU szeretné elérni, hogy segítsen a különböző országokban élő romák helyzetén. Szeretné ösztönözni a folyamatos kulturális és nyelvi fejlődést.

Az IRU fontos feladata, hogy minden országban, ahol jelen van segítsen megoldani a roma népesség különböző gazdasági és társadalmi problémáit.

Az IRU fontos küldetése, hogy a roma népesség szorosan be tudjon kapcsolódni a különböző szervezetek és országok tevékenységébe, ami a romák felemelkedését illeti. Utoljára, és nem utolsó sorban Az IRU támogatni kívánja az emberi jogok érvényeülését mindenki számára.

Az IRU eddig a világ harmincnyolc országában volt jelen. Az USA a 39. ország. Számunkra ennek létrejötte különösen azért fontos, mert az IRU korábban már csatlakozott az ENSZ NGO szervezeteihez. Az ENSZ központja New Yorkban lévén, az IRU-US látja el 2017-től a nemzetközi roma szervezet képviseletét.

Az IRU - US ugyanazt szeretné elérni, mint maga az IRU. Azon munkálkodunk, hogy a világon mindenütt, így az USA-ban is megszűnjön a cigánygyülölet, s hogy hozzásegítsük a romatársadalmat az érvényesüléshez.

 

Demokrata.Info