Joomla Free Template by FatCow Hosting

Bocsánat, hogyha kérdem... Jobbról, balról pofozzák a rasszizmus ellen fellépőket?

Aki kérdez: Demokrata.info, s aki válaszol: Barát Tamás a Radnóti Miklós Antirasszista-díj Alapítvány kuratóriumának az elnöke.

Mint az a Demokrata.info hasábjairól már korábbi írásokból kiderült, a tudatlanság gyűlöletet kelt. A gyűlölet egyaránt lehet a szélsőjobb és szélsőbaloldal „betegsége”. Ezt tapasztalta a Demokrata.info szerkesztősége az elmúlt hetek internetes vitáiban.

 

 


DI: A Radnóti Miklós Antirasszista-díj átadása kapcsán Önök kaptak hideget-meleget, a szélsőjobb és szélsőbaloldaltól egyaránt. Mindkét oldalon születtek olyan vélemények, amelyek bármely demokratikus gondolkodású embertől idegenek.

BT: Valóban, szélsőjobbról és szélsőbalról egyaránt támadtak bennünket. Az ismert szélső jobb-oldali internetes info - portál, és a szélsőbal hasonló orgánuma, egyforma kritikát fogalmazott meg. Hasonló bejegyzések születtek a különböző internetes fórumokon is. Alapjában véve ezzel semmi bajom sem lenne, hiszen a demokrácia fokmérője éppen az, hogy a szólásszabadság alapján mindenki szabadon kifejtheti véleményét. Azonban a szólásszabadságnak, a vélemény-nyilvánításnak van egy határa. Nevezetesen senkinek a véleménye nem irányulhat másik embertársunk elleni uszításra, nem sértheti, nem hozhatja az ellenérdekű felet kellemetlen, vagy rossz, esetleg embertelen helyzetbe és nem hirdethet önkényuralmi rendszereket.

Az ENSZ 1948-ban fogadta el az EMBERI JOGOK EGYETEMES NYILATKOZAT-át. Ennek 19. cikkelye kimondja. Idézem: "Mindenkinek joga van a vélemény és kifejezés szabadságához. Ez a jog magában foglalja annak szabadságát, hogy véleménye miatt senkit se zaklassanak, továbbá hogy bármilyen eszközzel és hatásokra való tekintet nélkül mindenki tájékozódhasson és tájékoztathasson, és eszméket megismerhessen, információkat és eszméket terjeszthessen." Ez azonban nem jelenti azt, hogy bárki embertársa ellen használhatja fel véleményét.


DI: Melyek a Radnóti Miklós Antirasszista-díj adományozásának alapelvei, ami szerint döntés születik, hogy ki kaphat díjat?

BT: A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége által 2000-ben alapított Radnóti Miklós Antirasszista-díj a társadalmi élet különböző területén tevékenykedő bármely magánszemélynek, illetve csoportnak, vagy szervezetnek adományozható, aki fellép a rasszizmus, a xenofobia , az antiszemitizmus, a kirekesztés bármely formája ellen. A díj átadásának ideje minden év március 21-e, az antirasszista világnap.


DI: Folytassuk ott, hogy kérem, magyarázza meg, hogy Ön mit ért rasszizmus kifejezésen és ezt hogyan látja a ma Magyarországán?

BT: A rasszizmus szerintem egy olyan gondolkodásmódot takar, ahol az így vélekedők olyan jegyek alapján ítélnek, amelyeket látni vélnek, mert hiszik, vagy úgy tanulták, hogy ezeket a jegyeket bele kell látni, illetve az így kialakult sztereotip jegyek különbözőségeit kihangsúlyozva tesznek különbséget ember és ember között. Ez a gondolkodásmód a külsőségeket párosítja morális, társadalmi vagy politikai különbségekkel, és az így létrehozott csoportok között, feltételezett tulajdonságok alapján hierarchiát állít fel.

Magyarországon az elmúlt években úgy érzem, hogy komolyan erősödött a rasszizmus, amely leginkább a cigányellenességben és az antiszemitizmusban jelenik meg. Ez az erősödés különösen az elmúlt három esztendőben tapasztalható, amióta a jelenlegi kormány vezeti az országot és a Jobbik parlamenti párttá vált.


DI: Ez Ön szerint az utóbbi három év “terméke” és csak a szélsőjobbra jellemző?

BT: Nem, ezt így nem állíthatom. A rasszizmus Magyarországon nem csak vallási, vagy etnikai alapon működik, de bármilyen, a társadalomban sajátos helyzetük alapján meghatározott kisebbségi csoportok ellen irányulhat. A kisebbségi csoport elkülönítését maga a kisebbség, vagy a társadalom egésze, vagy egy része is meghatározhatja. Ilyen kisebbség lehet például a “panelprolinak” nevezettek , vagy a"liberális értelmiség". Magyarországon különösen az idegengyűlölet tartozik ebbe a témakörbe. Erre a legjobb példa amikor a magyarországi megkérdezettek, a nem létező nemzetiséget, a pirézeket nevezték meg, mint gyűlölt népcsoportot.

Azt világosan látni kell, hogy a mai felerősödött magyarországi rasszizmust, a cigány-gyűlöletet, az antiszemitizmust Magyarországon, a nemzeti szocialisták gondolkodásmódjára jellemző fajelmélet, illetve az általam korábban említett rasszista hierarchia alapozta meg.

Azonban az is igaz, hogy a másik oldalon, a despotikus államszocialista – sztálinista – gondolkodásmód is eljutott egy olyan eredményre, amelynek következménye az antiszemitizmus lett. Világosan kell látni, hogy ez a gondolatvilág nem a kommunista ideológia szerinti “osztályharc”, hanem a fajelmelét fogalomkörébe sorolható. Így jött létre az a gondolkodásmód, amit a vonatkozó szakirodalomban “baloldali antiszemitizmus”-ként írnak le.


DI: Bocsánat, hogyha személyes kérdéssel folytatom. Az egyik internetes portálon Önről azt állították, hogy fiatalkorában egyenesen a cionizmus egyik magyarországi vezéralakja volt, míg egy másik bejegyzésben az irták, hogy azok, akik a Radnóti-díjról döntöttek, azok anticionisták. Bocsánat, hogy ha kérdem, akkor Ön most cionista, vagy anticionista? Egyáltalában Önnek mit jelent a cionizmus? Van kapcsolat a cionizmus és a rasszizmus között? A cionizmus kirekesztést jelent?

BT: Nos azon a két állításon, miszerint én egyszerre lennék cionista és anticionista, személy szerint akár még mulatnék is, ha nem lenne véresen komoly a kérdés. A válaszom azonban egyszerű. Azt gondolom, hogy alapvetően a tudatlanság játszik itt szerepet. Akik ezeket a véleményeket megfogalmazták, nem tudják, hogy mit jelent a cionizmus, mint fogalom. A cionizmus a tizenkilencedik században született, a zsidó állam újra megalapítására irányuló gondolkodásmód, amelynek célja alapvetően Izrael területén egy zsidó állam megalakítása volt. Ez tehát a zsidó nép saját államának újrateremtésére és megőrzésére irányuló törekvés, tevékenység, amely nem kirekesztő. Erre több bizonyíték is van, csak egy példa a sok közül, az Izraeli Knesszetben ott ülnek az arab származású képviselők is, vagy egy másik példa: tudomásom szerin több női képviselő dolgozik ott, mint a magyar parlamentben.

Ami a kérdése másik felét illeti, hogy van-e kapcsolat a cionizmus és a rasszizmus között, arra a válasz a közel-keleti helyzetben és politikában keresendő. Az ENSZ Közgyűlése 1975-ben elfogadott egy határozatot, amely azt állította, hogy „cionizmus a radikális diszkrimináció egy formája”. A Zsidó Világkongresszus (WJC) és Izrael állama fellépett ez ellen a határozat ellen. A WJC szerint az ENSZ határozata idézem: „megkísérelte megrágalmazni a cionizmust azáltal, hogy egyenlőségjelet tett az imperializmus, a gyarmatosítás, a rasszizmus és az apartheid közé” Az ENSZ Közgyűlése belátta, hogy ez az állítás nem tartható, s igy ezt a határozatát visszavonta. Ezt azonban sokan vagy nem tudják, vagy nem akarják tudomásul venni, s ezért továbbra is érvként használják a szélsőjobb és szélsőbaloldalon egyaránt.


DI: Bocsánat, hogyha kérdem...Mi lehet az alapja a mai Magyarországon az antiszemitizmusnak?

BT: Azt gondolom, hogy a mai Magyarországon tetten-érhető antiszemitizmus alapvetően arra a sztereotip gondolkodásra alapul, amely például a gazdasági bajok okaként a zsidókat nevezi meg bűnbaknak.

Azonban azt is világosan kell látni, hogy a kérdés többrétegű, amelynek megértéshez, a társadalom egészét, illetve különböző részeinek gondolkodásmódját külön-külön kell elemezni. Ily módon a társadalmat meg kell vizsgálni az idősebb és a fiatalabb generáció szempontjából is. Amíg az idősebbek tanulmányaik során az államszocializmus korában, az u.n. „dimitrovi” felfogáson szocializálódtak, addig a fiatalabbak erről vagy semmit, vagy nagyon keveset tanultak, hallottak.

Egy Németországban élő, kultúra- és kirekesztéskutató, Magdalena Marsovszky, a Fuldai Egyetem tanára ezt így fogalmazta meg. Idézem: „A volt szocialista országokban Dimitrov nyomán alakult ki az a fajta kapitalizmusellenesség, amelyben a "kapitalista mint zsidó" sztereotípiája játszik nagy szerepet. Sokan ezt nem is tudják, de akaratlanul is rájátszanak erre. A Magyarországon és a többi volt szocialista országban tapasztalható u.n. "kapitalizmusellenesség", ami nem azonos a kapitalizmus mint gazdasági folyamat kritikájával, az erre a betanult asszociációra vezethető vissza. Sokan nem veszik eszre, hogy amikor antikapitalisták, akkor nem a gazdasági folyamat struktúráit vizsgáljak, hanem valamilyen belső szorongásból kifolyólag gyártanak ellenségképeket”

Magyarországon sokan – főként a Jobbik - az antiszemitizmusukat tagadva, a kérdést a hitleri megfogalmazás szerinti „zsidókérdésnek” tartják. (Pl. A „nemzetbiztonsági kockázatot” jelentő zsidó képviselők összeírásának szándéka a magyar parlamentben.)

Magyarországon jelenleg – ahogyan ez már korábban többször is előfordult - ismét a bűnbak képében jelenítik meg a zsidóságot. Ilyen megnyilvánulások újból hallhatók manapság Magyarországon. Ezt a felfogást általában akkor hangoztatták, amikor az országban például gazdasági jellegű bajok jelentek meg. Ilyen esetekben jelentik meg, mint a bajok forrását a zsidókat, és mindenkit akit zsidónak tartanak, Magyarországon nem kell senkinek zsidónak lenni ahhoz, hogy antiszemita támadásoknak legyen kitéve! Az antiszemitizmus által zsidónak nevezett személy nem azonos a valóban zsidó vallásúval, a zsidó indentitását felvállalóval, de azzal a személlyel sem, aki zsidó identitását valamiért, például félelmében letagadja. Az antiszemiták által zsidónak "kinevezett" személy, egy kreált kép – rémkép - eredménye, ami az antiszemiták fejében keletkezik. Így született meg az interneten a „Ki a zsidó a magyar közéletben?” címmel közismertté vált lista is.

Az antiszemitizmusnak létezik egy olyan magyarázata, amely a fajelmélettel, illetve a már említett hierarchiával magyarázza a kérdést, amikor bizonyos népeket, fajokat felsőbb-, míg másokat alsóbbrendűnek tartanak. Erre alapult a hitleri fasizmus, nácizmus és ebből következően a zsidókérdés „végleges megoldásának” ideológiája is.

S még két gondolat ehhez: Egyrészt a jelenlegi magyar kormány világosan kimutatta, hogy a Horthy-korszak restaurációját tartja kívánatosnak. A Horthy korszak, a mai keresztény-konzervatívnak nevezett kormány példaképe.

Másrészt a mai szélsőjobb és bizonyos mértékben a szélső bal számos képviselője is nemzeti-szocialista elveket vall. A nacionalizmus az utóbbi években komolyan felerősödött. Gondoljunk csak arra, hogy mi mindent neveznek már „Nemzeti”-nek. A jobb oldal – s nemcsak a szélsőjobb - kisajátította a „magyar” kifejezést is. Aki nem fér bele a jobboldal „keresztényi” magyarságképébe, az nem magyar, hanem az „idegenszívű”, az „galíciai jöttment”, az nem „mi”, hanem mások, stb. Így természetesen “idegennek”, nem magyarnak számítanak a romák. de homoszexuálisok is. Ily módon nemcsak a zsidók nem “igazi magyarok”.


DI: A fajelméletre alapuló fasizmussal, a nácizmussal szemben áll az egyenlőséget hirdető kommunizmus. Már volt róla szó, hogy az említett vitában mindkét oldalról komoly kifogásokat fogalmaztak meg. Amíg a szélső jobb-oldalon nyomdafestéket nehezen tűrő antiszemita, rasszista kitételek szerepeltek, addig az egyik szélsőbal oldali orgánum egyenesen úgy fogalmazott, hogy a díjat odaítélők azonosulnak,idézem „a jelenlegi konzervatív kormány azon felfogásával, miszerint a fasizmus és a kommunizmus ugyanazt jelenti, és mindkettő üldözendő” Nos Ön szerint a fasizmus és a kommunizmus bűnei azonosak?

BT: Szeretném leszögezni, hogy - nagyon régóta hangoztatom, s ezért mindkét oldalról komoly kritikát kaptam, s ellenállásba ütköztem, - véleményem szerint nem lehet összemosni a fasizmus és a kommunizmus bűneit. Ugyanis szerintem nem lehet egyenlőségjelet tenni a közé, hogy valakit a vallása, származása miatt üldöznek , vagy világnézete miatt.

Azt gondolom, hogy mindkét ideológiának komoly bűnei vannak. A több millió áldozat emléke mindkét oldalon megköveteli, hogy utódokként, túlélőként elítéljük mindazt ami a két rendszerben embertelenség népirtás megtörtént. Komolyan fel kell lépnünk azok ellen az ideológiák ellen, amelyek sajnos ma is élnek, és komolyan mérgezik ma életünket.


DI: Bocsánat, hogy ha kérdem... Magyarországon miért nem értik meg ezeket a gondolatokat? Pedig olyan világosan látszik, hogy közel háromnegyed századdal a második világháború után Magyarország ugyanazon az úton jár, amelyik a fasizmushoz, a szélsőjobboldal uralmához, s végső soron bukáshoz vezetett. Bocsánat, hogy ha kérdem: miért???

Demokrata.info /? Bocsánat, hogyha kérdem rovat / A.Gy.