Joomla Free Template by FatCow Hosting

130 esztendeje született Bajcsy-Zsilinszky Endre

A legújabbkori magyar történelem egyik kiemelkedő, XX. századi alakjára, Bajcsy-Zsilinszky Endrére emlékeztek országos, megyei és helyi tisztelői, születésének százharmincadik évfordulója alkalmából Pálkövén, június 5-én, vasárnap.A legújabbkori magyar történelem egyik kiemelkedő, XX. századi alakjára, Bajcsy-Zsilinszky Endrére emlékeztek országos, megyei és helyi tisztelői, születésének százharmincadik évfordulója alkalmából Pálkövén, június 5-én, vasárnap.

A kővágóörsi önkormányzat és a MEASZ - Bajcsy-Zsilinszky Emlékbizottsága közös szervezésében megvalósult emlékprogram először az egyházához hű, ősi lutheránus család sarjaként mindhaláláig mélyen hívű Bajcsy-Zsilinszkyre emlékezetetve Kővágóörs középkori eredetű evangélikus templomának ódon falai között Istentisztelettel vette kezdetét, melyen Dr. Harmati Béla ny. evangélikus püspök és Veress István lelkész szolgáltak. A püspök a Példabeszédek könyvében foglaltakra fűzte prédikációját: "Az igaznak emlékezete áldott!" 

Az Isten házából - a többször eleredő eső ellenére - szép számú ünneplő vonult a Balaton-parti, pálkövei Bajcsy-Zsilinszky-emlékház udvarára - ahol Bajcsy-Zsilinszky az 1920-as évektől 1943-ig gyakorta nyaralt, pihent, élt, dolgozott - ; - itt Búzás Huba költő saját versének elmondását követően Kerecsényi Zoltán, az Emlékbizottság alapító-elnöke köszöntötte az évfordulóra egybegyűlteket, - külön üdvözölve a 91 esztendős dr.Vitányi Iván szociológus-esztétát, tiszteletbeli emlékbizottsági elnököt, aki mellől kivégezni vitték Bajcsy-Zsilinszkyt, - köszöntötte az Emlékbizottság tagjai közül az ünnepi alkalmon megjelent Balogh András történészprofesszort, volt köztársaságielnök-jelöltet, Debreczenyi János volt veszprémi polgármestert, valamint Hanti Vilmost, a magyar antifasiszta szövetség (MEASZ) elnökét.

Köszöntő gondolatai közt a település polgármestere, Horváth Dezső példásnak nevezte azt, hogy immár hatodik esztendeje, különféle gondolkodású magyar emberek ide, a Balaton partjára önként elzarándokolnak, s fejet hajtanak a mártír emléke előtt. Hangsúlyozta, településük minden olyan alulról jövő kezdeményezést támogat, amely a haza és a szűkebb haza példaadóit, s azok hagyományait idézi. Hanti Vilmos rövid üdvözlő beszédében Bajcsy-Zsilinszky szellemiségét emelte ki. Szerinte a mai kor felé rendkívüli üzenettel bír a mártírrá lett egykori publicista-parlamenti honatya alakja. Meglátása szerint nagyon is tiszteletreméltó az, hogy Bajcsy-Zsilinszky honnan indult és hová jutott el, hogy a szélsőjobbtól eljutott a demokráciáig, hogy időben felismerte a bajokat, hogy a náci hódítókkal és cinkosaikkal szemben nem maradt csöndben, s hogy a függetlenségért drága életét is képes volt odaadni, pedig lett volna lehetősége a menekülésre.

Vitányi Iván élő tanúja volt Bajcsy-Zsilinszky élete utolsó szakaszainak. Együtt szállították őket a fővárosból Sopronkőhidára, s egymás melletti cellában raboskodtak. A felakasztása előtt Bajcsy-Zsilinszky a maradék ételét az akkor fiatal Vitányira hagyta. Az immár agg szociológus-politikus meghatódva emlékezett az 1944 karácsonyán történtekre, illetve a nemzeti ellenállási mozgalommal kapcsolatos történésekre, majd az ábrahámhegyi szobrásszal, Kiss László művész-tanárral és a szoborállítást kezdeményező Kerecsényi Zoltánnal leleplezte Veszprém megye és a Dunántúl első Bajcsy-Zsilinszky-szobrát. Az emlékművet alkotó művész-tanár dióhéjban szólt az alkotási folyamatról, a mű jellegzetes vonásairól, majd az élethű szobrot Harmati-püspök áldotta meg.

Az emlékbizottság vezetője, Kerecsényi Zoltán a megjelentek előtt röviden számot adott az Emlékbizottság több, mint négy esztendős tevékenységéről is, megköszönte a megjelent hivatalos, társadalmi és egyházi szervek képviselőinek az önzetlen együttmunkálást, főként a kővágóörsi önkormányzatnak, amely a leleplezett szobor elkészíttetésének ügyéhez rendkívül nagy támogató segítséggel állt. Külön köszönetet mondott azért is, hogy több, mint hat-hét éve, már az emlékbizottság életrehívását megelőzően jóval segítséggel voltak a helyiek, hogy felkarolták a kezdetekben még csak magánemberként, társaival elkezedett pálkövei Bajcsy-Zsilinszkys emlék-kezdeményezéseiket, hogy aztán az emlékház megmenekülhetett az enyészettől, hogy az idei, kerek születési évfordulóra jelentősen megújulhatott a környezet, illetve több, esztétikus tablóból álló, a történelmi személyiség életét részletes kronológiával, korhű idézetekkel, képekkel bemutató kamara-kiállítással egészülhetett ki az emlékházi kiállítás, mely méltóképpen várhatja az idetévedő érdeklődőket.

Ez a ház a magyar történelem része, hovatartozás nélkül mindenkinek meg kell becsülni! - figyelmeztetett Kerecsényi Zoltán. Bajcsy-Zsilinszky Endre Veszprém megyében, Pálkövén tartózkodott a legszívesebben, 1943-as utolsó, szabad nyaráig, itt találkozott barátaival és harcostársaival, akikkel együtt gondolkodott és munkálkodott az ország jobb jövőjéért.

Számtalan újságcikk, jelentős tanulmány, beszéd is itt született. Többek mellett járt itt Szakasits Árpád, és id. Antall József is, - később pedig tisztelgő fia, a miniszterelnök is. Valamikor 1944 nyarán a fegyházból ekképp írt Zsilinszky: „Ha itt kellene hagynom ezt a szép világot, majd egyszer, Pálkövén, mondják el helyettem Juhász Gyula költeményét: 'Szeretnék néha visszajönni még...' De azért ne sajnáljanak és ne nagyon búsuljanak miattam. Elértem azt, amit akartam: szolgáltam hazámat, mint bujdosó kuruc 'de így éltünk vitéz módra'." Az idei, 130. évfordulón teljesült Bajcsy-Zsilinszky kívánsága, felavatott pálkövei szobránál elhangoztak a magyar líra jelese, Juhász Gyula Testamentomának megható sorai. Az évfordulós emlékünnepély a Bajcsy-Zsilinszky-emlékfüzet bemutatásával, valamint a kővágóörsi művelődési házban fehér asztal mellett beszélgetéssel zárult.

Szöveg+fotó: Veszprémy Győző, Sümegi András