Joomla Free Template by FatCow Hosting

Pharrajimos

Pharrajimos. A magyarul furcsának ható szó a cigány nyelvben széthasítást, széthasadást jelent. Ezzel a címmel nyílt a Roma Holokauszt áldozatai előtt tisztelgő kiállítás Budapesten, a XIII. kerületi Polgármesteri Hivatal első emeleti kiállítóterében, a Városház Galériában.Pharrajimos. A magyarul furcsának ható szó a cigány nyelvben széthasítást, széthasadást jelent. Ezzel a címmel nyílt a Roma Holokauszt áldozatai előtt tisztelgő kiállítás Budapesten, a XIII. kerületi Polgármesteri Hivatal első emeleti kiállítóterében, a Városház Galériában.

Míg a „holokauszt” szót a legtöbben automatikusan a zsidók szervezett kiirtására vonatkoztatják, csak jóval kevesebben tudják, hogy ugyanakkor hasonló szervezett népirtás áldozatai voltak a cigányok is.Míg a „holokauszt” szót a legtöbben automatikusan a zsidók szervezett kiirtására vonatkoztatják, csak jóval kevesebben tudják, hogy ugyanakkor hasonló szervezett népirtás áldozatai voltak a cigányok is. A zsidók mellett ugyanis a romák voltak az egyetlen etnikai csoport, amelyet a nácik elvi alapon lőttek agyon, vagy gázosítottak el. A nácik a zsidókban általános, született ellenséget láttak, amely veszélyeztette „fajuk” tisztaságát, a romákat pedig öröklött bűnözőknek tartották.

Míg a magyar antiszemitizmus hagyományosnak volt tekinthető, a cigányok ellen való fellépés a német mintát követte. A legnagyobb cigánytábort Auschwitz-Birkenauban állították fel, ahová 1943 februárjától másfél év alatt 15 országból összesen 23 ezer cigányt hurcoltak. Legfeljebb négyezren távoztak élve.

A háború végén csendőrök és nyilasok Magyarországon, több helyen, (Várpalota, Lajoskomárom, Szolgaegyház, Lengyel) csoportokban mészárolták le a cigányokat.


Míg a „holokauszt” szót a legtöbben automatikusan a zsidók szervezett kiirtására vonatkoztatják, csak jóval kevesebben tudják, hogy ugyanakkor hasonló szervezett népirtás áldozatai voltak a cigányok is.Embertelen tettek, beteges eszmék áldozataira emlékeztet ez a kiállítás, mondta a megnyitón Jakab Sándor, a Budapest Főváros XIII. Kerületi Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke. A tetteket honfitársaink követték el és hatásuk következményeként több tízezer cigány pusztult el, pusztán csak azért, mert cigányok voltak.

Ez az eszme most is jelen van – hangsúlyozta! Megtalálható a Parlamentben, az utcákon, a médiában. Ennek köszönhetjük Tatárszentgyörgyöt, Kislétát, Nagycsécset, Galgagyörköt és e mai tettek egyenes következményei a múltban történt holokausztnak.

A mi felelősségünk, hogy ez többé ne fordulhasson elő. A mi felelősségünk, hogy milyen szellemben neveljük gyermekeinket és, hogy a következő nemzedék, toleránsabb, elfogadóbb legyen!

Ha egy kiállítás önmagáért nem beszél, akkor a megnyitásakor hiába beszélünk – állapította meg Kirschner Péter, a rendezvény egyik támogatójának, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesületnek elnöke.Ha egy kiállítás önmagáért nem beszél, akkor a megnyitásakor hiába beszélünk – állapította meg Kirschner Péter, a rendezvény egyik támogatójának, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesületnek elnöke.

Annyit mégis érdemes elmondani, hogy 2014-ben, amikor a magyar holokauszt emlékéve, 70. évfordulója volt, létrejött egy kormánybizottság. Amikor először összeült, mindenféle szervezet képviseltette magát az asztal mégis üresnek tűnt.

Ott jeleztem – emlékezett vissza az elnök – hogy a holokauszt nemcsak a zsidók ügye! Ez egy nemzet egy ország ügye, történelmének olyan fejezete, amit ma sokan szeretnének kihagyni a történelemkönyvekből. Tudomásul kell venni, hogy a magyar vészkorszaknak nemcsak a zsidók, hanem romák, szakszervezetiek, szociáldemokraták, a rendszerrel szembenállók is kiszemelt és valóban el is pusztított áldozatai voltak. Nyilvánvalóvá vált, hogy a holokausztra emlékezés nem lehet teljes és igaz, ha a romákról nem emlékezünk meg. Így merült fel ennek a kiállításnak az ötlete.

Elég sajátos szempontú kiállítás ez, mert a nézői nem találnak benne haláltáborokban készült fotókat. A cigányság olyan sajátos népcsoport, mely kevéssé él az írás lehetőségével. Elég sajátos szempontú kiállítás ez, mert a nézői nem találnak benne haláltáborokban készült fotókat. A cigányság olyan sajátos népcsoport, mely kevéssé él az írás lehetőségével. Ám éppen ezért, mivel – szemben a zsidókkal – nem az írás népe, önmagát, életét, a mindennapjait, a tragédiáját, örömeit és bánatát más eszközökkel fejezi ki. Ezek az ének, a zene, a tánc és a festészet.

A roma festők képei – drámai erejüknél fogva – érzelmileg ragadják meg mindazokat, akiknek csak felületes benyomásaik vannak ennek a népnek nagyon színes, tragédiákkal és örömökkel teli életéről. Ezért választottunk képeket roma festőktől és melléjük részleteket a verseikből. Ez a kiállítás a metró szerelvényeiben indult útjára. Két hónapon keresztül, valószínűleg több százezren láthatták.

Minden olyan félelmünk alaptalannak bizonyult, hogy majd megrongálják, összefirkálják a képeket. Valami távol tartotta az ártó kezeket ezektől a képektől, mint ahogy reméljük, hogy ezek a kezek a cigányságtól is távol tudnak már maradni!

A kiállítás megnyitásának záró mozzanataként a Romano Glaszo Együttes tagjai adtak rövid műsort.A kiállítás megnyitásának záró mozzanataként a Romano Glaszo Együttes tagjai adtak rövid műsort. Mi tagadás, a Rostás Farkas György gitárkíséretével előadott dalok, igencsak meglepték a közönséget. Itt szó sem volt az ilyenkor máshol megszokott, jó szándékú, lelkes fiatalok amatőr dalolgatásáról. Kitűnő hangzású, nyilvánvalóan művészeti képzésben részesült, összeszokott kisegyüttes magas színvonalú előadását hallhatták a látogatók.

A 2009-ben alakult Romano Glaszo együttes nevének első tagja a „rom” szóból ered, melyet a cigány férfira szokták használni. A „glaszo” jelentése pedig hang. A kettő együtt inkább „Emberi hang” értelemben adja az együttes nevét. Tagjai kezdetben 8 – 9 évesek voltak, ma már főiskolások is vannak közöttük. Nem csak cigányok, együtt dolgoznak magyarok is. A balkáni cigányzenétől kezdve egészen a flamenco stílusú cigányzenéig mindennel foglalkoznak.

Széles repertoárjukra példa, hogy utolsó műsorszámként – mintegy az áldozatok közössége iránti tiszteletadás jeléül - héberül énekelték Naomi Shemer 1967-ben írt, Jerusalem of Gold című világhírű zsidó dalát.

A kiállítás december 9-ig, a Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási ideje alatt tekinthető meg, hétfőn 13.30-17.30, szerdán 8.00-16.00 és pénteken, 8.00-11.00 óra között.

Révay András