Joomla Free Template by FatCow Hosting

Botrány, amely botrányosan nem vált botránnyá

A zsidó család a Balatonon című kép, amely a cikkben említett vitát elindította A Demokrata Info cikkajánlója: A Gépnarancs oldalán megjelent egy cikk, amelyet annak szerzője szerkesztőségünknek is megküldött. A vitát, amely a Facebookon zajlott és amiről a cikkben is szó esik, ajánljuk olvasóink figyelmébe.

Apellálva a szabadelvűek szabadelvűségére, amelyet az „ostromlott erőd”, illetve a „csak a győzelem számít” pszichózisa sem képes legyűrni: mártír Lázár Elza nagymamám születésnapja és nyílt levelem – közügyben – Eörsi Mátyáshoz a Facebookon (a címzettnek már közvetlenül is elküldve).

Augusztus 26-án volt az SS-őrök által – 49 évesen – 1945 kora tavaszán halálba rugdalt mártír Lázár Elza (nagymamám) születésnapja. Rá emlékezni, a holokausztra emlékezni. Ezt tettem. Egy szem fényképet megosztva. Közösségi felületen, a a Facebookon. Majd megvédtem ezt az emlékezést. A jövőben megint emlékezek, mégpedig publikusan is.

Mert a holokauszt emlékének felidézése közösségi értékű, közösséget és egyént egyaránt kötelező kegyelet, történelmi súlyú tragédia újra és újra megjeleníthető gyásza. Aláhúzom, a köztérben úgyszintén. Az áldozatok utódai pedig természetesen saját elődeik sorsához tartozó tér-és időkoordináták mentén is megcselekedhetik. Nem azért, mert ők nem tudják elhordozni e fájdalomörökséget. Hanem a közösség, a jövendő nemzedékek lelki épsége, helyes erkölcsi tájékozódása érdekében. Lásd ehhez nyílt levelem Eörsi Mátyásnak. (A kapcsolódó kommentvita teljes anyagát Facebook-használók itt megtekinthetik.)

A cikk további része ide kattintva elolvasható.

Fekete György
nyug. tanár