Joomla Free Template by FatCow Hosting

A romák társadalmi befogadása Európában

Az Európai Bizottság közzétette annak az értékelésnek az eredményét, amely azt vizsgálja, hogyan hajtják végre a tagállamok nemzeti romaintegrációs stratégiáikat.Az Európai Bizottság közzétette annak az értékelésnek az eredményét, amely azt vizsgálja, hogyan hajtják végre a tagállamok nemzeti romaintegrációs stratégiáikat.

Az értékelés bemutatja, hogyan változott a romák helyzete 2011 óta. Az összkép lassan javul: egyre nagyobb mértékű például a romák részvétele a kisgyermekkori nevelésben, miközben körükben a korai iskolaelhagyók aránya is csökken. Másfelől az értékelés arra is rámutat, hogy a romáknak még ma is 80%-a van kitéve a szegénység kockázatának, jóllehet ez a szám alacsonyabb a 2011. évinél.

Frans Timmermans első alelnök a következőket nyilatkozta: „Az EU a tolerancia és az egyenlőség alapértékeire támaszkodik. Ezeket az értékeket még nem élvezheti minden uniós polgár, ami megengedhetetlen. Ha meg akarjuk szüntetni a romák által a mai napig tapasztalt előítéleteket, szegregációt és megkülönböztetést, akkor a tagállamoknak fel kell gyorsítaniuk a romaintegráció terén tett fellépéseiket.”Frans Timmermans első alelnök a következőket nyilatkozta: „Az EU a tolerancia és az egyenlőség alapértékeire támaszkodik. Ezeket az értékeket még nem élvezheti minden uniós polgár, ami megengedhetetlen. Ha meg akarjuk szüntetni a romák által a mai napig tapasztalt előítéleteket, szegregációt és megkülönböztetést, akkor a tagállamoknak fel kell gyorsítaniuk a romaintegráció terén tett fellépéseiket.”

Věra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztos így nyilatkozott: „A tagállamok a Bizottság támogatásával kialakították romaintegrációs stratégiáikat – ez fontos lépés, de csak az első. Itt az ideje, hogy ezeket a stratégiákat végre is hajtsuk, hogy valóban érzékelhető változást hozzunk a romák életébe. Sehol sincs erre nagyobb szükség, mint az oktatás területén. A roma gyermekeknek éppen olyan hozzáférést kell kapniuk az iskolarendszerhez, mint a többieknek. A jobb társadalmi beilleszkedés kulcsa az oktatás, amely megnyitja a kaput a munkaerőpiac és a jobb élet felé.”Věra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztos így nyilatkozott: „A tagállamok a Bizottság támogatásával kialakították romaintegrációs stratégiáikat – ez fontos lépés, de csak az első. Itt az ideje, hogy ezeket a stratégiákat végre is hajtsuk, hogy valóban érzékelhető változást hozzunk a romák életébe. Sehol sincs erre nagyobb szükség, mint az oktatás területén. A roma gyermekeknek éppen olyan hozzáférést kell kapniuk az iskolarendszerhez, mint a többieknek. A jobb társadalmi beilleszkedés kulcsa az oktatás, amely megnyitja a kaput a munkaerőpiac és a jobb élet felé.”


A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere a nemzeti politikai palettán a korábbinál kiemeltebb helyet biztosít a romaintegráció kérdésének, és az integráció javítása érdekében Európa-szerte elősegíti a szükséges célok, struktúrák, finanszírozás és nyomon követés kialakítását.


Ugyanakkor az értékelés szerint az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy és a lakhatás területén tapasztalható javulás egyenlőtlen és szerény mértékű:

Oktatás

A korábbinál több roma gyermek – a 2011-es 47%-hoz képest 2016-ban 53% – részesül kisgyermekkori nevelésben és gondozásban. E tekintetben elsősorban Spanyolországban, Szlovákiában, Bulgáriában, Magyarországon és Romániában érzékelhető a legjelentősebb fejlődés. Emellett a korai iskolaelhagyó romák száma a 2011. évi 87%-ról 2016-ban 68%-ra csökkent. Ezek a számok még mindig túl magasak, és több országban továbbra is gondot jelent a szegregáció az oktatásban: Szlovákiában, Magyarországon és Bulgáriában a roma gyermekek több mint 60%-a roma osztályokban, más gyerekektől elkülönítve tanul.

Foglalkoztatás

A nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő roma fiatalok növekvő aránya (a 2011-es 56%-hoz képest 2016-ban 63%) aggasztó jel, amely azt mutatja, hogy az oktatásból a munka világába történő átmenet korántsem zökkenőmentes. Ez az arány Spanyolországban, Szlovákiában, Romániában, a Cseh Köztársaságban és Magyarországon is növekedett.

Egészségügyi ellátás

Több tagállamban komoly probléma az alapvető egészségbiztosítás hiánya. Bulgáriában és Romániában például a roma népesség fele nem fér hozzá az alapvető egészségbiztosításhoz.

Lakhatás

Jóllehet különösen Bulgáriában, Romániában, Szlovákiában és a Cseh Köztársaságban javult a roma háztartások hozzáférése az alapvető szolgáltatásokhoz (vezetékes ivóvíz és elektromos áram), Portugáliában, a Cseh Köztársaságban és Spanyolországban a korábbinál nagyobb mértékű a romák diszkriminációja a lakáshoz jutás, ezen belül a szociális lakáshoz jutás terén.

A Bizottság további és az európai, a nemzeti és a helyi szinten összehangoltabb fellépésre szólít fel. Ide tartozhat például olyan nemzeti roma platformok létrehozása, amelyek az érintettek koordinálásával észszerűsítenék a roma közösségek körében végzett munkát. A tagállamoknak kiemelt helyen kell kezelniük a megkülönböztetés és a cigányellenesség elleni küzdelmet, valamint a roma fiatalok, nők és gyermekek integrációját.

Következő lépések

Az értékelés alapján a Bizottság a tagállamok által adott felhatalmazás alapján meghatározza majd a 2020 utáni évekre vonatkozó romaintegrációs stratégiát.


A Bizottság egyúttal megkezdte azt az értékelést, amely a nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszerének hatékonyságát, relevanciáját és hozzáadott értékét igyekszik felmérni. Minden polgár, szervezet, intézmény és más érdekelt fél kifejtheti véleményét a 2017. október 25-ig tartó nyilvános konzultációban.

Az Európai Bizottság 2011-ben fogadta el a nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszerét, amely négy kulcsterületen igyekszik megszüntetni a romák és a nem romák közötti egyenlőtlenségeket:

  • Oktatás
  • Foglalkoztatás
  • Egészségügyi ellátás
  • Lakhatás

Több uniós szintű jogi, szakpolitikai és finanszírozási eszköz áll rendelkezésre a romák integrációjának elősegítésére. Egy sor uniós jogszabály, köztük a faji egyenlőségről szóló irányelv, továbbá a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelemről szóló tanácsi kerethatározat tiltja a romaellenes megkülönböztetést, a gyűlöletbeszédet és a gyűlölet-bűncselekményeket.

Az európai szemeszter keretében az Unió ösztönzi a romaintegrációs szakpolitikák reformját. A 2014–2020-as időszakra vonatkozó európai strukturális és beruházási alapok lehetővé teszik, hogy a tagállamok konkrét beruházási prioritásként határozzák meg a marginalizálódott közösségek, így a romák integrációját.

A tagállamok kidolgozták nemzeti romaintegrációs stratégiáikat, és nemzeti roma kapcsolattartó pontot jelöltek ki a stratégia végrehajtásának és nyomon követésének koordinálására. 2016 óta évente kötelesek jelentést tenni a Bizottságnak az integrációt célzó intézkedésekről.

Forrás: Európai Bizottság - Sajtóközlemény