Joomla Free Template by FatCow Hosting

A közmunka hatása a pártok támogatottságára

A közmunka kérdése nem csak foglalkoztatáspolitikai szempontból, hanem politikai okok miatt is jelentős. 2012-től alapvető váltás következett be a hazai szociális rendszerben, és az lett a főelv, hogy a társadalmi szolidaritásért cserébe a nehéz helyzetben lévőktől közmunkát vár el a kormány. Ennek hatására folyamatosan növekedett a közfoglalkoztatottak száma, miközben a minimálbérnél is alacsonyabb bért kaptak az ebben a rendszerben dolgozók. Policy Agenda a közmunka és a politikai haszonszerzés kapcsolatát vizsgálata meg.A közmunka kérdése nem csak foglalkoztatáspolitikai szempontból, hanem politikai okok miatt is jelentős. 2012-től alapvető váltás következett be a hazai szociális rendszerben, és az lett a főelv, hogy a társadalmi szolidaritásért cserébe a nehéz helyzetben lévőktől közmunkát vár el a kormány. Ennek hatására folyamatosan növekedett a közfoglalkoztatottak száma, miközben a minimálbérnél is alacsonyabb bért kaptak az ebben a rendszerben dolgozók. Policy Agenda a közmunka és a politikai haszonszerzés kapcsolatát vizsgálta meg.

 

 

 

Közmunka és a választási rendszer

Az ellenzék folyamatosan kritizálta a közmunka rendszerét, miközben megítélésünk szerint nem tudott valódi alternatívát kínálni helyette. Az volt az ellenzéki narratíva, hogy a közmunkásokat kizsákmányolja a kormány, akik szavazataikkal majd fellázadnak a hatalommal szemben, és a kormányváltásra voksolnak.

A 2014-es választások után közzétett átfogó elemzésünkben már bemutattuk, hogy a 20 ezer fő alatti településeken (kisvárosok és községek) fogyott el a baloldal pártjainak támogatottsága, míg erősödött a Fidesz-KDNP és a Jobbik. Sőt az is egyértelműen kimutatható a települések egyenkénti vizsgálata alapján, hogy a gazdaságilag nehezebb helyzetben lévő falvakban szerepelt a legrosszabbul az MSZP-Együtt- DK-PM- LMP közös lista. Azaz éppen azoknak nem tudták átadni az üzenetüket, akik társadalmi helyzetük alapján a legnagyobb bajban vannak és hagyományosan a baloldal bázisát jelenthetnék.

Az pedig teljesen egyértelmű, hogy a gazdaságilag nehéz helyzetű települések és a közmunka nagysága között jelentős összefüggés van. Így tehát már korábban is érzékelhető volt, hogy a közfoglalkoztatottak számára kevés az az üzenet, hogy a közmunka kizsákmányol, és nem jó!

Közmunkával érintett települések

A Policy Agenda a kormányzati adatbázisok feldolgozásával megnézte, hogy ha a választási eredmények alapján a közmunkával jelentősen érintett településeket vizsgáljuk, akkor mennyire igazolódik vissza a korábbi feltételezésünk.

A településeket három csoportra osztottuk:

  1. Az elsőbe tartoznak, ahol a munkavállaló korú lakosság (15-64 év közötti) 10 százalékánál kevesebb a közfoglalkoztatottak száma. Ezeket nevezzük közmunkával enyhén érintetteknek. 
  2. A második csoport a munkavállaló korúak 10 és 20 százaléka közötti kategória. Ez a közmunkával erősen érintett településeket tartalmazza. Ez az, ahol – nyilvánvalóan régiónként eltérő mértékben- az adott település összes foglalkoztatottjának 17-34%- a közmunkásként dolgozik. 
  3. A harmadik csoportba sorolt településekben a munkavállaló korú lakosság több mint 20 százaléka közfoglalkoztatott. Ezeket a közmunkával nagyon erősen érintett települések.

Ha a fenti kategóriákat politikai szavazatokra számítjuk át, akkor az látszik, hogy 690 ezer választó él olyan településen, amely közmunkával erősen, vagy nagyon erősen érintett. Ez a kistelepülési választók 17%-a, és ez alapvető befolyásoló erővel bír.

Közmunkás szavazatok tényleg segítenek?

Megnéztük, hogy a 2014-es országgyűlési választásokon, és a 2016-os népszavazáson észrevehető volt-e a különbség a közmunkával való érintettség és a kormánypártok támogatottsága között. A közmunkával enyhén érintett településeken a Fidesz-KDNP országos listájára a szavazók 42,3%-a adta voksát 2014-ben. Ez a közmunkával erősen, vagy nagyon erősen érintett településeken 49,7% volt.

Azaz 7,4%-kal több támogatást kapott ezeken a településeken a kormánypárt, mint máshol. Ha pedig csak a közmunkával nagyon erősen érintett falvakat nézzük, ott 53,1%-os támogatottsága volt a kormánypártoknak.

Az őszi népszavazáson is megfigyelhető egy erős különbség az érvényes részvételt tekintve a „közmunkás települések” és a közmunkával kevésbé érintett települések között. Ez utóbbiaknál az érvényesen szavazók aránya 40,9% volt (ha Budapestet nem is számoljuk ide, akkor 42,3%). A közmunkával erősen, vagy nagyon erősen érintett települések esetén pedig ez az arány 43,1% volt. Azaz van különbség itt is, de már nem olyan jelentős. Ugyanez látszik a közmunkával nagyon erősen érintett települések esetében, ahol az érvényes részvételi arány 43,5% volt, Ez pedig nem mutat olyan jelentős különbséget, mint a két évvel korábbi országgyűlési választáson.

Az országos adatok mutatják azt, hogy 2014-ben a Fidesz számára kifejezetten hátországot jelentettek a közmunkával érintett települések, 2016 őszén azonban már nem tudták saját politikai céljaiknak megfelelően mobilizálni ezt a réteget. Érdemes megnézni, hogy miképpen alakultak megyénként a különbségek, mutat-e ez bármilyen változást. (Az összehasonlíthatóság kedvéért kivettük az adatok közül Pest megyét, ahol egy település van, amelyik 10% feletti közmunkás aránnyal rendelkezik, és ez elenyésző a teljes lakossághoz viszonyítva.)

Azt látjuk, hogy a Fidesz 2014-ben megyénként átlagosan 8,4%-kal szerepelt jobban a közmunkával érintett településeken, mint a többi településen. 2016-ban ugyanakkor csak 3%-kal adtak le több érvényes szavazatot a nagy közmunkás réteggel bíró településeken, mint a többi esetében.

Kilenc megyében egyértelműen látható (Baranya, Békés, Borsod-Abaúj- Zemplén, Fejér, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna, Szabolcs-Szatmár- Bereg és Somogy), hogy ebből az aspektusból sokkal rosszabbul mobilizálta a Fidesz a közmunkás településeket 2016-ban, mint 2014-ben.

Következtetések

Az adatokból két dolog következhet, amelyek más-más politikai forgatókönyvet igényelnek a kormány és az ellenzék részéről. Vitathatatlan, hogy a közmunkának van politikai szavazatszerző ereje. Még azok körében is, akik közvetlenül érintettjei a rendszernek, és még akkor is, ha úgy tekint a közmunkára az ellenzék, mint a kizsákmányolás eszközére. Ez a „kampányeszköz” működött a kormánypártok számára 2014-ben. Az őszi kvótanépszavazáson ugyanakkor azonban már nem működött ez a „fegyver”. Ez pedig véleményünk szerint két következtetést jelent:

  1. 2014 óta a Fidesz a közmunkával érintett településeken veszített erejéből, amely következményekkel járhat a 2018-as választásokon. Ezen akár egyéni képviselői helyek is múlhatnak. 
  2. Automatikusan nem használhatóak mindenre ezek a szavazók. Azaz csak azért, mert a kormánypártok szeretnének egy politikai akciót végrehajtani, nem tudják megmozgatni a „közmunkás szavazókat”.

Van egy harmadik következtetésünk is az általános politikai helyzetképre. Teljesen egyértelmű ugyanis, hogy azok számára, akiknek az egyetlen bevételi forráslehetőség a közfoglalkoztatás, azoknak nem politikai válasz az: hogy „nem jó a közmunka”. Arra is szeretnének kézzelfogható választ kapni, ha nem adnak nekik közmunkát, akkor mi lenne velük. Ezzel a válasszal pedig láthatólag sem 2014-ben, sem most nem „szolgál” egyik ellenzéki párt sem, és/vagy nem tudta/tudja ez elmagyarázni az érintetteknek.

Teljes elemzés letölthető a www.policyagenda.hu honlapról.

Budapest, 2016. október 26.

Forrás: Policy Agenda