Joomla Free Template by FatCow Hosting

Horthy és kultusza - A Legfelsőbb Hadúr



6.  A Legfelsőbb Hadúr


Máig sem tisztázódott, hogy Magyarország pontosan miért lépett be a második világháborúba. A Szovjetuniót megtámadó Németországnak nem volt szüksége hadseregünkre. Annál jobban kardoskodott a részvétel mellett a magyar vezérkar. Végül Kassa bombázása szolgáltatta az ürügyet, de máig nem derült ki, hogy a szovjet felségjelű gépek valójában milyen nemzetiségűek voltak. A szovjet külügyminiszter közölte is a hadüzenetet átadó magyar követnek, hogy nincs ok háborúra.
Horthy később az állította, hogy nem tájékoztatták, Bárdossy ennek ellenkezőjét. Az igazság az, hogy mint a hadsereg főparancsnoka a hadműveletet bármikor leállíthatta volna és legalább egy-másfél évre fenntarthatta volna a semlegességet. Ehelyett büszkén jelentette Hitlernek, hogy az európai civilizáció érdekében csatlakoznak Németországhoz.

A kormányzó jogköre a külpolitikára is kiterjedt, de minden alkalommal, amikor döntéshelyzetben volt a rossz alternatívát választotta, hogy néhány nappal, vagy héttel később megpróbáljon visszalépni. Így 1941 szeptemberében Hitler beleegyezésével visszahívta az Ukrajnában harcoló egységek nagy részét, de amikor decemberben az angol kormány ultimátumban követelte az egész hadsereg kivonását, erre már nem került sor. Amikor a Pearl Harbour-i japán támadás után Bárdossy hadat üzent az Egyesült Államoknak, Horthy azzal búcsúztatta a távozó amerikai nagykövetet, hogy a hadüzenet nem törvényes, mert a parlament nem hagyta jóvá, ő pedig nem írta alá…

1942-ben Hitler fokozott részvételt követelt, Horthy a szomszédokkal fennálló konfliktusra és a katonaság felszerelésére hivatkozva csak a Második Magyar Hadsereget küldte vissza a frontra. A korszerűtlen fegyverzetű, silány ruházattal ellátott hadsereg hetven százaléka odaveszett!

Senki sem állíthatja bizonyossággal, hogy Magyarország teljesen kimaradhatott volna a második világháborúból, de valamivel több előrelátással, ésszerűbb stratégiával, Romániához és Bulgáriához hasonlóan lényegesen jobb helyzetben, kevesebb embert, területet és anyagot vesztve vészelhette volna át.         

Horthy személyes felelősségét jelzi az is, hogy amikor az egyértelműen németbarát Bárdossy helyére Kállay Miklóst nevezte ki a hadügyeket saját hatáskörébe vonta. A sokáig hintapolitikaként jellemzett két évre inkább a „vonakodó szövetséges” kifejezés illik. Ennek lényege: teljesíteni a német követeléseket, de nem mindent, tárgyalni az angol-amerikai szövetségessel, de feltételek szabva úgy tenni, mintha Magyarországnak még lenne mozgástere. A stratégia feltételezte, hogy mindkét oldal elfogadja a magyar álláspontot. Erről szó sem volt. A németeket a kormányba helyezett embereik pontosan tájékoztatták a tényleges helyzetről és Horthy szándékairól, az angol-amerikai szövetségesek először pedig nem vették komolyan az üres kézzel érkező tárgyalókat. Egy évvel később Kállay Miklós „előzetes fegyverszüneti megállapodást” kötött, amely akkor lépett volna érvénybe, ha az angol-amerikai csapatok elérik a magyar határt. Horthyt erről csak utólag tájékoztatta, aki a feltétel nélküli megadásról még mindig azt hitte, szabhat feltételeket (a szovjet megszállás elkerülését, az államforma és a rendszer fenntartását).

1944 elején a keleti fronton elszenvedett vereségek és a béketárgyalásokról kapott füles hatására Hitler Magyarország megszállása mellett döntött. Március 18-án magához kérette Horthyt és közölte: másnap megszállják az országot. A kormányzó először tiltakozott, de végül beadta a derekát. Nem adott ellenállásra parancsot, elhitte Hitlernek hogy ha helyén marad és a németeknek megfelelő kormányfőt nevez ki, a Führer visszahívja csapatait.

Ezzel megpecsételte az ország sorsát és a sajátját is. Döntését múltjára hivatkozva így igazolta: „ő még mai is az a tengerész, aki nem hagyja el a süllyedő hajót, hanem az utolsó percig kitart a helyén”, A hasonlatnál maradva: a kormányzó gyengekezű, zavarodott kormányosnak bizonyult, aki a hatalmas viharban a szikláknak vezette a rábízott hajót, amely utasaival és rakományával együtt elsüllyedt.